~14. rész~

Sziasztok drágák!
hát valami olyasmi, hogy itt van az új rész...bár eléggé érdekes lett. De remélem örültök. Nagyon jól estek nekünk az előző kommentek, kérlek írjatok minél többen. Iratkozzatok fel olvasónak. És ami még fontos, hogy a rész végén van két lehetőség, hogy jó vagy rossz. Válasszatok és mindig szavazzatok. Legalább 5-10 "jó gomb" után lesz új rész. 
Puszilunk: LB&NS

Dave

Dave-vel együtt léptem be az osztályterembe.
-Nézd, csak ott van szabad hely. Ülj oda.- mutatott egy szék felé. Az asztalnál egy magas, szőke hajú, helyes fiú ült. De miért mondom mindenkire hogy helyes??? Hmm:) Nagyot sóhajtottam és odamentem, leültem a szabad asztalhoz.
-Hello, bébi!- kacsintott rám a mellettem ülő fiú és combomra rakta a kezét. Felháborodottan löktem el onnan. Szerencsére bejött a tanár, mint később megtudtam, Mrs Peterson.
-Mindenki előpakolja a felszerelés.-a fejéhez kapott, mintha valamit elfelejtett volna.
-ó, van egy új diákunk.-keresett meg a szemével.-Abby Alwoht.-a teljes nevem hallatán összeszorult a szívem.
-Öööö, jó napot, sziasztok-integettem bénán.

-Szóva Abby.- jött egy mély hang mellőlem.-Jake vagyok.
-Hello, Jake-köszöntem szégyellősen, ő pedig hangosan felnevetett. Mrs Peterson szúrós szemmel nézett Jake-re. Ültem mellette, ő közelebb húzódott én pedig még arrább.
Az óra nagyon lassan telt. Unatkoztam is és amikor végre kicsöngettek felvettem a táskám, és már indultam is..., de Jake megfogta a karom és visszarántott, olyan erősen, hogy visszaestem a székre.
-Hé, gyere csak, maradj még itt!-parancsolt rám, és eléggé közel jött. Mondtam, hogy engedje a kezem, de nem.
-Hagyd már békén, nem érted mit mond?-hallottam, egy ismerős hangot mögülem, Cortez. A többiek "húúú"-zni kezdtek.
-Jól van haver, jól van!- mentegetőzött én pedig felálltam. 
-Hát igazán köszi.-néztem Cortezre, aki csak nevetett, majd kifelé vezetett. Még visszanéztem Dave-re, és elkaptam a tekintetét. Semmit nem olvastam ki belőle, majd felállt.
-Várj meg Abby.- fogott kézen Dave, ahogy kilépett. Cortez összehúzott szemmel pillantott az összekulcsolt kezünkre, de Dave nem engedte el.
-Magunkra hagynál?- tette fel a kérdést Cortez, Dave pedig lassan elengedte a kezem, elment.-Barom-suttogta.
-Miért, Dave jó fej. Még te nem jöttél be, ő segített nekem.-Cortez csak keserűen nevetett, majd legyintett.
-Ne barátkozz ilyenekkel. Dave cigizik..thh..és, és drogozik.-majd hirtelen lesütötte a szemét. Azt hiszem rájött mit mondott.
-Miért, te nem?-Cortez némán rám nézett. Ezt elszúrtam. A szám elé kaptam a kezem, ő pedig bement a termébe. Miért vagyok ekkora barom...ahh.
- Ne!Figyelj Cortez gyere, öhmm gyere együnk valami reggelit. Nem vagy éhes?

*Cortez szemszöge*
Valójában tényleg...igaza van neki. Én is olyan vagyok mint az a...Lehet hogy kicsit most megbántott, de én is, mit csináltam reggel vele?
-Menj vissza a termedbe, majd találkozunk.- mosolyogtam vissza rá. Ő is mosolygott, majd elindult.

*Abby szemszöge*
Beléptem a termünkbe, és igazából semmi kedvem nem volt Jake mellett maradni, ezért odamentem a Dave mellett ülő lányhoz, aki szívesen elült az én eredeti helyemre...hmm, nem is értem.
Hamarosan Dave is bejött. Észrevette, hogy ott ülök. Eléggé furán nézett.
-Abby- ült le mellém.-Ugye tudod, hogy irányít téged?